Kamaszkorában az ember nem érti, mi az a bölcsesség. Vannak okosak, meg kevésbé. Az okosak ötös tanulók, nekünk meg mondják, hogy a “gyengébbek kedvéért”. Egy-egy ilyen mondat meghatározza évtizedekig az életünket. Ezt sem gondoltam korábban. “Szedd össze magad, küzdjél és meglesz a gyümölcse – mondták. Jah, ha nincs kitarásod?!” És már görbült is a szánk lefelé, holott éppen szét akartam szakítani a világot.
A szerencsém azonban az volt, hogy az iskola korlátozó közege mellett, szerető és támogató családban nőttem fel. Nálunk a szabad akarat nem csak jól hangzó frázis volt. Mehettem világgá, tehettem, amihez kedvem volt és ha rosszul sült el a dolog, volt hova haza mennem. Hatalmas fájdalommal járó történetekről nem tudtam beszámolni fiatalkoromból. Talán ezért később is érintettek meg a személyiségfejlődéssel kapcsolatos tanítások.
Én is, mint sokan, körbejártam az ezotéria területeit. Évekig bújtam a különböző megközelítéseket, néha áhítattal hallgattam a megélt és kitalált történeteket. Sokszor szégyelltem, hogy engem miért nem látogat meg ufo, bizonyára nem vagyok különleges. Holott tizenévesen úgy éreztem.
2005-ben hallottam először Tony Robbinsról. Lenyűgözött. Éreztem, hogy az én nyelvemen beszél és nem fúj rózsaszín ködöt a szemünk elé. Hogy hasít, de nem fel, az őszintesége, hogy rám bízza nyomás nélkül, hogy hogyan döntök, az én felelősségem.
És megérkeztünk.
Mai eszemmel tudom, az igazi felelősségvállalás 35 évesen ért el. Az a tudat, hogy mindenért, amit teszek, mondok és gondolok felelősséggel tartozom. Belém ivódott a felelősségérzet mások iránt, mert megértettem, hogy a nagy egész része vagyok. Ma már azon is túl vagyok, hogy nem vagyok mindenért és mindenkiért felelős. Nyugodtabban tekintek szét, csendesebben szemlélődöm, és annak segítek, aki kéri, mert az az igazi segítség.
Hogy okosabb vagyok e nem tudom, de bölcsebb feltétlenül. Megtanultam ott és akkor használni az értékeimet amikor kell: a kamaszkori tűzjellemem, a későbbi rendszerlátásom és empatikus képességem. Megtanultam hozzájárulni mások értékeihez …. és megszerettem tanulni. Tanulni, mert most már látom, hogy mennyivel bölcsebb lehetek még.
